A Halak jele - szimbolika a csillagjegyekben
Az égbolt csodálatos színháza évezredek óta inspirálja az embereket, akik számos csillagképben és égi formában találnak magukra. Az egyik ilyen csillagkép, amely mélyen gyökerezik a kultúrák mítoszaiban és szimbolikájában, a Halak Jele. A Halak csillagképe nem csupán a csillagos égbolt dekorációja; mélyebb értelmeket hordoz, és egyfajta égi történetmesélőként szolgál az emberiség számára.
Ptolemaiosz úgy írta le az Alrescha csillagképet, mint az a pont, ahol a két halat összekötő zsinórok összecsomósodnak. Az asztrológiai szimbólum a két halat ábrázolja, amelyeket egy zsinór fogott meg, jellemzően a száj vagy a farok által. A halakat általában ellentétes irányban úszva ábrázolják; ez a Halak természetén belüli kettősséget képviseli. A Jupiter bolygó (a modern asztrológiában a Neptunusz) uralja őket. Bár párban jelennek meg, a jelzés neve eredetileg minden nyelven csak egy halra utalt, kivéve a görög, román, bolgár, orosz, holland, magyar, lett, litván és olasz nyelvet. A Halak az állatövi csillagjegyek változékony vízjegye.
Ez az egyik legkorábbi állatöv jegy, a két hal már kb. Kr.e. 2300-ban egy egyiptomi koporsófedelen.
Egy görög mítosz szerint a Halak azt jelképezi, amelyet néha egy cápa is ábrázol, és amellyé Aphrodité (Vénusznak) és fia, Erósz (aki Cupidónak vagy Ámornak is tekinthető) átalakult, hogy megszökhessen a Typhon szörnyeteg elől. Typhont, a "minden szörnyeteg atyját" Gaia küldte, hogy támadja meg az isteneket, ami miatt Pan figyelmeztette a többieket, mielőtt maga kecskehallá változott és az Eufráteszbe ugrott. Van Manilius ötkötetes Astronomica című költői művében egy hasonló mítosz, amelyben a „Halak” kiviszi Aphroditét és fiát a veszélyből.
Egy másik mítosz szerint egy tojás az Eufrátesz folyóba esett, amit halak gurítottak a partra. A galambok addig ültek a tojáson, amíg Aphrodité ki nem kelt belőle. A hal iránti hálája jeléül Aphrodité feltette a halat az éjszakai égboltra. E mítoszok miatt a Halak csillagképet „Venus et Cupido”, „Venus Syria cum Cupidine”, „Venus cum Adonis”, „Dione” és „Veneris Mater”néven is ismerték. Ez utóbbi a formális latin kifejezés.
A modern mitológiában és vallásban Purim, a zsidó ünnep, a húsvétot megelőző teliholdra esik, amelyet a Kosban telihold állított be, amely a Halak jegyét követi. Krisztus születésének története állítólag a Halakba belépő tavaszi napéjegyenlőség eredménye, mivel a Világ Megváltója az Emberek Halászaként jelent meg. Ez párhuzamos a Halak korába való belépéssel.
A Halak kora kb. Kr. u. 1. kezdődött el és kb. Kr. u. 2150-ig for tartani. Mivel Krisztus születésének története egybeesik ezzel a dátummal, sok keresztény Krisztus jelképe használja a halak asztrológiai szimbólumát. Maga Krisztus alakja a Halak vérmérsékletét és személyiségjegyeit hordozza magában, ezért a Halak archetípusának tekintik. Sőt, a tizenkét apostolt „emberhalásznak” nevezték, a korai keresztények pedig „kis halaknak” nevezték magukat, Jézus kódszava pedig a halat jelentő görög szó volt. Ezt a kort, vagyis a „Halak Nagy Hónapját” tekintik a keresztény vallás kezdetének. Szent Pétert a Halak jegyének apostolaként ismerik.
